A Költészet Napja 2017

1. óra
A magyar költészet napját
Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.

„Veszem a szót, földobom a levegőbe, ott szétesik, és újra megfogom, és akkor valami más"
(József Attila)

A költészet napját első alkalommal 1964. április 11-én szervezték meg.

Az országos megnyitóünnepséget egy nappal korábban, 1964. április 10-én, pénteken este az Egyetemi Színpadon rendezte a Magyar Írók Szövetsége. Bevezetőt mondott Szabolcsi Miklós és Czine Mihály irodalomtörténész, és részben meghívott költők, részben művészek adtak elő verseket.

 A Népszabadság aznapi számában Héra Zoltán így írt az ötven esztendővel ezelőtti kezdeményezésről: „A vers ünnepe – ha jól rendezik meg –, nemcsak a költők seregszemléje lesz évről évre, hanem az eszméké, a szándékoké és az akaratoké is. Alkalom arra, hogy újra meg újra lemérhessük: hol tart a költészet és holt tart az ember.” 

 1964-től minden év április 11-én előadások, felolvasások és versmondó versenyek keretében emlékeznek meg országszerte a poétikáról, és így egyik legnagyobb költőnkről, József Attiláról is. Sokan azonban nem is tudják, hogy nem csak József Attila született ezen a napon, hanem a kassai születésű Márai Sándor is.

1998-ban a költészet napját tizennégy magyar költő (Bella István, Beney Zsuzsa, Borbély Szilárd, Ferencz Győző, Géher István, Kalász Márton, Kántor Péter, Kodolányi Gyula, Lászlóffy Aladár, Parti Nagy Lajos, Takács Zsuzsa, Tőzsér Árpád, Varró Dániel, Balla Zsófia) úgy ünnepelte, hogy közösen írtak egy szonettkoszorút Weöres Sándor Hála-áldozat című szonettjének két-két megadott sorából (a szonettkoszorú ugyanis 14 szonettből áll).[3]

Noha a költészet napját József Attila születéséhez kötjük, április 11-én született Márai Sándor is, 1900-ban.

József Attiláról a rengeteg szobor és emlékmű mellett egy kisbolygó is megemlékezik. Az ő nevét viseli a 39971-es kisbolygó, amelyet 1998-ban talált meg az égbolton Sárneczky Krisztián és Kiss László.

A mai nap forgatókönyve szerint egész napos megemlékezést tartunk! Miszerint kivetítőn lesz látható folyamatos vetítéssel a Red Bull Pilvaker 2017 előadása, melyben több mint 30 átdolgozott vers, közel 60 fellépő mutatja be tudását megemlékezve költőinkre.

Ezt követő órák első 10-15 percét igénybe véve diákok felolvasásával megismerkedünk József Attila életének sokak által nem ismert érdekességeivel. Például fény derül arra, hogy a költő fiatal korában öngyilkos akart lenni, megtagadta múltját, istengyalázásért elítélték. Az érdekességek mellett egy-egy költő versét szavalja el tanár és diák felváltva.

Balogh Sarolta : Az apja alig tudott magyarul
Erdélyi Lívia: József Attilának volt egy öccse

2. óra
Csordás Erika: Kilencévesen próbált először öngyilkos lenni
Balogh Ferenc: Kétszer kellett megtagadnia a múltját
Vers: Szakács Pál/ Radnóti Miklós: Nem tudhatom

3. óra
Szabó Noémi: Nyolc hónap fogházra ítélték istengyalázásért
Kovács Katalin: József Attila még innen van a bagón
Vers: Pappné Andi/ Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz

4. óra
Mátyás Szabina: Durván nekiment Babitsnak
Kovács Balázs: A nők inkább adoptálták volna, mint hogy hozzámenjenek
Vers: Rátonyiné Kovács Anita/ Nagy László: Tűz

5. óra
Kukucska Magdolna: Késsel üldözte a pszichoanalitikusát
Vers: Csilla/ Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez

6. óra
Kiss Marianna: Ki volt József Attila gyilkosa?
Vers: Szabó Kristóf/ Juhász Gyula: Milyen volt…